Vidék kontra főváros a Kárpát-medencében
Nemzeti Együttműködési Alap Támogatási Program 2021.
Nemzeti összetartozás kollégium – Vegyes támogatás
Pályázati azonosító: NEAO-KP-1-2021/6-000125
A H-Union Szövetség 2021-22 évben a Nemzeti Együttműködési Alap 2 497 000 Ft támogatásával valósította meg a Vidék kontra főváros a Kárpát-medencében című projektet.
A pályázat megvalósítása során három fontos célt tűztünk ki.
1. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy szervezetünk tagjai, az önkéntesek jelentős része sem elegendő elméleti, sem gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezik ahhoz, hogy a tevékenységekbe aktívan és hasznosan tudjon bekapcsolódni. Részükre 7 egynapos képzést, tréninget valósítottunk meg. Az itt szerzett tapasztalatot és tudást önkénteseink az egyesület működésének, programjai sikerességének érdekében kamatoztatják.
2. A partnerszervezetekkel történő kapcsolattartás, rendezvényeiken való részvétel, határon túli partnereinkhez történő kiutazás jelentős költségekkel jár, viszont tevékenységünknek elengedhetetlen része. Ez 2020. évben az egyesület finanszírozásával nem tudtuk megoldani. Az eredeti költségvetés szerinti kiküldtetési rendelvényekkel szeretnénk elszámolni, a támogatás felhasználásával sikeresen tudtunk partnerszervezeteinkkel kapcsolatot tartani.
3. A projekt keretein belül megvalósítandó 2 db kétnapos rendezvénnyel Felsőtárkány településen, 40-40 fő részvételével olyan fontos szakmai programot szerettünk volna megvalósítani, amely nem csak az anyaországi fiatalok életére lesz hatással, hanem a disszeminációs tevékenység által határainkon túl is érezteti hatását. A támogatási összeg az eredeti tervekhez képest jelentősen csökkent, így sajnos csak egy napos konferenciát tudtunk megvalósítani.
A programban résztvevők közös véleménye alapján elmondhatjuk, hogy egy sikeres, jól működő és nagyon jó hangulatú projektet zártunk, melynek során a pályázatban kitűzött célokat elértük, és még azokon is túlmutatóan beszéltünk olyan dolgokról is, melyek a pályázat készítésekor még nem merültek fel.
Alap problémaként határoztuk meg, hogy a partnerszervezetek országaiban a vidék egyre inkább elnéptelenedik, a fővárosok, nagyvárosok pedig egyre inkább túlzsúfolttá, élhetetlenné válnak. Ennek a feldolgozását 3 különböző dimenzió mentén hajtottuk végre.
1. Társadalmi dimenzió: Milyen társadalmi-gazdasági következményei vannak/lesznek a vidéki települések elnéptelenedésének, a nagyvárosok/fővárosok telítődésének
2. Gazdasági dimenzió: A jövedelemhez és megélhetéshez kapcsolódóan vizsgáltuk meg, hogy az adott országokban tényleg annyival több marad –e hónap végén a fiatalok zsebében, hogy ha fővárosban szeretnének tanulni, dolgozni. A projektben résztvevő országok mindegyikéről elmondható, hogy a magasabb nagyvárosi jövedelmi szinthez jóval magasabb kiadások tartoznak, így nem biztos, hogy a több bevétel minden esetben jobb megélhetést is eredményez.
3.Szociális dimenzió: Milyen kulturális és szabadidős tevékenységek érhetők el vidéken? Milyen szociális háló kialakítására nyílik lehetőség a különböző típusú településeken? Milyen új szociális készségeket, kompetenciákat kell kialakítani egy vidékről nagyobb városba költöző fiatalnak.
A projekt működésen túli, szakmai célja az volt, hogy felruházzuk a fiatalokat azokkal az ismeretekkel és kompetenciákkal, mely hozzásegíti őket a megoldáshoz a mindennapos élet kapcsán jelentkező mobiltáshoz, utazáshoz, munkavállaláshoz, és a projekt során a tervezettnél hangsúlyosabb elemként jelent meg a vidéken vagy nagyvárosban megvalósítható vállalkozások működtetése
Az program főbb elemeiként különböző jellegű csoportos képzéseket, tréningeket, feladatokat; csoportos fogalom feldolgozást, előzetes felkészülés alapján történő interaktív prezentációkat, fókuszcsoportos műhelymunkákat, szituációs játékokat, kvíz jellegű vetélkedőket, egyéb játékos feladatokat építettünk a program fő kérdéskörei mentén, a gazdasági, társadalmi és szociális dimenziókban.
Annak ellenére, hogy mindenkire általános érvényben vonatkoztatható következtetéseket nem vontunk le, mégis az egyes dimenziókhoz kapcsolódóan a hipotéziseink igazolódni látszanak. A társadalmi dimenzióban teljes volt az egyetértés, hogy negatív hatásként élik meg a fiatalok a vidék elnéptelenedését és a nagyvárosok zsúfoltságát, mégis számtalan olyan régió létezik, vagy élethelyzet alakul, amikor el kell indulni, még akkor is, ha ez nem minden szempontból előnyös sem az egyén, sem a közösség szempontjából. A gazdasági terület mutatta a legnagyobb ellentéteket, mivel számtalan olyan példát hoztak a fiatalok, ahol a vidéki életmód által a nagyvárosihoz hasonló jólét alakítható ki, de városokban azért mégis könnyebb érvényesülni. A szociális terület szintén jelentős szórást mutatott, és fel is idéztük egy korábbi projektünket, a „Közösségi Háló – Társas magányt”, ahol azt a következtetést vontuk le, hogy az emberek között nagyon nagy számú kapcsolat inkább az elidegenedést segíti, mint a kapcsolatok elmélyülését. Természetesen ezzel szemben azt hoztuk fel, hogy a nagyobb városokban viszont a szociális kapcsolatok kiépítésére jóval több lehetőség kínálkozik.
A projekt elérte átfogó célját, a fiatalok a fenn megjelölt témákat közösen dolgozták fel és egymás tapasztalataiból tanulva tettek szert a mindennapi életükhöz szükséges társadalmi-pénzügyi és gazdasági és szociális ismeretekre és érvényesítésükhöz szükséges kompetenciákra.
A Heves Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központtól érkezett vendégelőadóink segítségével közösen elemeztük lehetőségeinket az integrálásra, valamint bemutatták az eddig megvalósult programok sikerességét, kiemelt figyelmet szentelve a Bethlen Gábor Alapkezelőnek és a Nemzeti Együttműködési Alapnak. Ez igazi sikertörténetté vált, mivel a jelenlegi projektben résztvevő szabadkai partnerünk (Iuventus Ventus), és a H-Union Szövetség a NEA 2022 programban sikeresen pályázott egy közösen megvalósított szabadkai programra.
Önkéntesek képzése: Tréning és projektmenedzsment tanácsadás. A támogatási időszak alatt önkénteseink részére 5 alkalommal, 7 napon valósítottunk meg egynapos tréninget. Ezeket a 2.1.4. Szervezet- és humánerőforrás fejlesztésének költségei soron kívánjuk elszámolni, a képzéseket vezető Dr. Kajati György Lajos egyetemi docens (egyéni vállalkozó) és Krámos Dániel, településfejlesztő geográfus egyéni vállalkozók által kiállított számlákon.
A PROJEKTMENEDZSER ÉS PÁLYÁZATI ISMERETEK KÉPZÉS TEMATIKÁJA
